Our website uses cookies.

Üveg vagy doboz?

Ha a főzde nem teszi hordóba a söreit, akkor általában üvegbe vagy dobozba kerül az általuk készített termék.

A palackozott sörnek 3 fő ellensége van:

  • a hőmérséklet
  • a fény
  • a sörben található oxigén mértéke, vagyis az oldott oxigén

Hőmérséklet:

Minél hidegebb hőmérsékleten van tárolva a sör (0+), annál lassabbak az oxidációs folyamatok, annál tovább tud friss maradni a sör. Ökölszabályként elmondható, hogy 25 fokos átlaghőmérsékleten a komlóhangsúlyos sörök (IPA, APA) már 50-60 nap után produkálnak fáradt ízeket, szagokat, egyes típusok (New England IPA) akár heteken belül. 5 fok környékén, ahogyan mi is tároljuk ezeket a típusokat, ez akár 1 év is lehet.

A doboz és üveg között a tárolási hőmérséklet szempontjából nincsen különbség, csupán annyi, hogy a dobozos sört jóval gyorsabban le tudja hűteni az ember. Pro tipp: egy tál vízbe tegyél jégkockát, 2-3 evőkanál sót, így 0 fok alá tudod hűteni a vizet, pár perc alatt optimális hőmérsékletű sört kaphatsz

Fény:

Jelenleg a legtöbb főzde barna színű üveget használ. Ennek oka, hogy ne érje fény az italt, ne alakulhasson ki az egyik leggyakoribb ízhiba, a fényíz. A zöld színű üvegen a kékfény áthatol, ezért nem alkalmazzák már manapság.
Rendkívül nehéz megfogni, hogy mi is az a fényíz. Nehéz felismerni, könnyen megbújik, ráadásul rendkívül gyorsan hozzászokik az orr és a nyelv, ettől függetlenül nagy mennyiségben rendkívül zavaró tud lenni.
Ha szeretnéd tesztelni, önts ki 2 pohárba egy klasszikus lágert, az egyiket tedd fénytől zárt helyre, a másikat pedig nagyjából egy 10 percre a fényre, majd kóstold össze. Meg fogsz lepődni, hogy mennyire ismerős a fényíz.

A doboz előnye itt természetesen egyértelmű, hiszen semmilyen fény nem juthat be a sörhöz.

Oldott oxigén:

Az oxigén, mint bármely más élelmiszer esetében, gyorsítja az öregedési folyamatokat. Legelőször a komlót támadja, ezáltal gyengíti azokat az íz és illatjegyeket, amik miatt szeretjük a kézműves söröket. A nem megfelelő hőmérséklet pedig katalizátorként működik, rapid módon tudja gyorsítani az öregedési folyamatot.

A palackba töltés során minden esetben jut oxigén is a palackba, ennek a mennyiségét tudják csökkenti. Szén dioxiddal fújják meg először a palackot, alulról töltik, majd habosítják az utolsó centilitereket, így próbálva kiszorítani az oxigént. Ez a módszer alacsony komlómennyiséggel rendelkező söröknél elegendő lehet, azonban egy IPA, DIPA, vagy APA esetében nem.

A dobozlás során az oldott oxigén mennyisége tizede a palackos verziónak, így nyugodtan számolhatunk tízszer tovább tartó frissességről.
 

Az egyetlen terület, ahol hátrányban van a doboz az üveggel a külcsín. Az üveges kiszerelés egyértelműen kellemesebb a szemnek, azonban a doboz nyújtotta nagyobb felületet egyre ügyesebben használják ki a címkét készítő designerek.
 

Sok hiedelemmel ellentétben a sör dobozos formában nem érintkezik a fémmel, a benne található filmrétegnek köszönhetően. Ezt annak idején azok a főzdék kezdték el terjeszteni, akik nem akartak beruházni dobozológépre, így keltve rossz hírnevet az akkor még gyerekcipőben járó újításnak.
A fémíz egy ízhiba, ami a nem megfelelően tisztított sörfőző berendezések használatából ered.


Érdemes megemlíteni még a környezetre gyakorolt hatását a két kiszerelésnek. Az üveg és a doboz is nagyszerűen újrahasznosítható, azonban az üveg logisztikája, annak súlya és mérete miatt nehezebb és drágább, ezáltal nagyobb terhet jelent bolygónk számára.


A fentiek alapján egyáltalán nem meglepő, hogy manapság a külföldi kézműves sörfőzdék többsége dobozolja söreit.
Szerencsére hazánkban is egyre nagyobb teret hódít ez az újítás, hiszen mindenki azon van, hogy a lehető legjobb produktum kerüljön a poharatokba.

 

 
Labels attached to the content: Blogpost
blog comments powered by Disqus